2010. március 21., vasárnap

Biciklivel vidéken

Reggel aránylag korán keltünk 8.30 körül, bár éjjel 1.30 körül feküdtünk. A szomszéd szobában a lányok "pofátlanul" már hajnalok halnalán elkezdtek beszélgetni, és kedves párom felébredt erre a tényleg nem hangos női csevelyre. Ő kelt, és szinte az egész házat felverte, beleértve engem is.
Mivel korán fent voltunk, korán reggeliztünk. Gyönyörűen sütött a nap, így ma ismét megpróbáltunk egy kisebb biciklitúrát tenni a környéken. Legalább is én így gondoltam.
Tegnap is elindultunk, de gyakorlatilag csak ronggyá áztunk. Messzire nem jutottunk. Pont egy húsz perces szakadó esőt fogtunk ki...:P
Ma nagyobb sikerrel jártunk. A szigeteket is sikerült megnézni. Borneo-, Java-, KNSM szigetét, Rietlanden-t, ahová tegnap indultunk.
Ma fény derült a rejtélyre is, az eltűnt holland fiatalság rejtélyére. Megtaláltuk hova vitték a kis lurkókat!! Mind ezeken a szigeten él és virul. Sokan vannak, a hollandok mégsem fognak kihalni!!
Amolyan kis Seholsziget, ahol a gyerekek játszhatnak kedvükre. Nem zavarja őket se autó, se turisták, se senki. Körös körül meg víz, így nem kóricálhatnak messze sem. :D
Mind a négy sziget különböző építészeti stílusban épült, de mind kertvárosi jellegű. A városközpont meglepően közel, mégis aranyos, nyugot hely. Biciklivel az út 5-10 percnél nincs több.
Azon gondolkodtunk, lehetséges, hogy az állam építtette ezt a helyet a gyerekes családoknak. Nomeg a cicáknak!!! Sok-sok aranyos cicának!
A nap további szakában kicsit északnak vettük az irányt. Sajnos ebbe a tájba nem szerettem bele. Csak a hegyek hiányoznak, de legalább is a dombok!!
A vidék: libák, kacsák, meg mindenféle vízi madarak mindenfelé. Kicsi romantikus falvak, apró házakkal, amiket csak a biciklisek zargatnak, de azok sokan!
Az apró települések között meg pár nyaraló, kikötő elvétve. Mindenhol fű, víz, madarak. Otthon nem láttam még ennyi libát, kacsát, meg mindenféle vizi madarat egy helyen! Közelebb a "nagyvároshoz" birkál legelésztek, ill. egy pónit is láttunk. (Azt hiszem póni volt. Pici, tömzsi ló, nagy sörénnyel...)
Ilyen vidékies, falusias hangulatot otthon, Magyarországon sem érezni. Talán a hatalmas mennyiségű belvíz miatt. Oda nem tudnak építkezni.
Szép volt, jó volt, csak a hegyek hiányoztak. Nekem legalább is. Talán ezt is meglehet szeretni egy kicsit. Mindenesetre Petőfinek biztos tetszene!
Ami még szerintem megszokhatatlan a nagy szél. Az út felét nagy szélben, a semmi közepén, a parton tettük meg. Ez kb 20 km volt. Szélben nem kevés!!
Pár falu, amit érintettünk: Holysloot , Durgerdam, Ransdorp.

Fényképek: itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése